Boron innen és túl 43. Mi lesz a szuperliga helyett?
A fotó forrása: APA-PictureDesk via AFP/David Geieregger, Red Bull Salzburg
Az európai klubfutball átalakulóban van. A Reál Madrid elnöke szerint válságban van, de ez nem igaz, mert akkor a játékosok értéke nem nőne évről-évre exponenciálisan. A Covid okozott egy kis megtorpanást, de ennek ellenére Haaland, a Dortmund 20 éves tehetsége például 150 millió euró alatt nem eladó. A Reál Madrid persze szeretné a saját pénzügyi válságát az egész európai futballra kivetíteni, de nem minden nagy csapat úszik az adósságban, a németek például köszönik szépen jól vannak. A változások kiváltó oka tehát nem a nagyobb bevételek elérése lesz, bár ez ellen egyetlen érdekelt sem fog tiltakozni.
Mielőtt még valaki megkérdezné, hogy miért foglalkozik egy bortermelő ilyen kérdésekkel elmondanám, hogy 12 éves koromtól 40 éves koromig 5 labdás sportágban voltam igazolt versenyző, de vezettem teniszszakosztályt, társadalmi elnöke voltam egy közepes méretű több mint 100 éves klubnak és tagja a Fradi labdarúgó szakosztálya elnökségének.
A reformot a futball globalizációja és ezen belül az európai foci hihetetlen sikerei fogják kikényszeríteni. A foci egyre népszerűbb a világon, egyre többen játszák és egyre nagyobb üzlet. De a játék színvonala sehol nem közelíti az európait, egyetlen világszerte ismert játékos sincs már más kontinensen, illetve mielőtt valaki igazán ismertté válna, Európába igazol. A nagy európai klubok tudatosan építik tengerentúli ismertségüket, járnak túrákra, tartják a kapcsolatot a szurkolói táborukkal és szívesen foglalkoztatnak amerikai vagy japán focistát hiszen ezek a legfizetőképesebb célországok. Érdekes, hogy a sport a kultúra egyetlen területe, ahol az amerikaiak nem tudták dominálni a világot.
Az viszont nem véletlen, hogy az Európai Szuperliga létrehozásával egy amerikai bank akarta lenyúlni a legismertebb európai világbrandeket. Mint tudjuk a szurkolók, illetve mondhatjuk az európai közönség ellenállása miatt néhány nap alatt megbukott a kezdeményezés. Abban viszont minden szakértő egyetért, hogy nagyon sok pénz van az ötletben és amúgy is valami változásra van szükség.
Az ötvenes-hatvanas években, amikor a magyar futball még a világ élvonalához tartozott, a német Bundesligában a játékosok közel felének nem volt profi szerződése, tehát munka vagy tanulás mellett sportolt. Ma már a harmadik osztályban is profik játszanak, az első osztályban pedig nem találunk olyan játékost, akinek millió euró alatt van az éves fizetése. Óriási pénzek áramlottak az egyesületekhez, de nagyon különböző mértékben és ez megmutatkozik a pályán nyújtott teljesítményben is. Mintegy húsz évvel ezelőtt még megtörténhetett, hogy a Kaiserslautern újoncként a második ligából feljutva nyert bajnokságot. Ma már csak három egyesület van, aki bajnok lehet, ezek közül a Bayern München a napokban fogja zsinórban az 5. bajnoki címét megszerezni. A következő 10 évben esélye van rá, hogy legalább 7-8-szor első legyen, de az sem lehetetlen, hogy senki más nem fog nyerni. A német bajnokság legizgalmasabb kérdése jövő tavaszra tehát az, hogy vajon ki lesz a második? A többi nagy futballnemzetnél látszólag jobb a helyzet, az angoloknál 4-5, a spanyoloknál és az olaszoknál 3-3 csapatnak van reális esélye a végső győzelemre. Ezekben a bajnokságokban viszont nagyobb a különbség a kiesés ellen és a bajnokságért küzdő csapatok között.
Az egyre nagyobbá váló anyagi és minőségi különbségek miatt a vezető klubok nem játszhatnak hosszútávon klasszisokkal gyengébb ellenfelekkel. Hasonló a helyzet, mint 1962-ben volt Nyugat-Németországban, amikor 52 német területi futball liga létrehozta az országos „Bundesliga” rendszerét, amely első osztályában a 16 legjobb német csapat játszhatott egymással. Az Európai Futballigát azonban nem egy amerikai banknak kell a saját üzleti érdekei alapján gründolni, hanem az európai nemzetek szövetségének az UEFA-nak. Az európai szövetségnek olyan ligát kell létrehozni, amely illeszkedik a jelenlegi működő rendszerekhez és szolgálja a nemzeti bajnokságok és az összeurópai futball érdekeit is.
Néhány szükséges eleme a rendszernek:
– A liga legyen nyitott, ki lehet esni és föl lehet kerülni. A fölkerülés a BL rendszerén keresztül történhetne. A BL győztese automatikusan fölkerülne, a másik három csapat a legjobb négyből osztályozót játszhatna a kiesőkkel.
– A bajnokság végén a négy legjobb csapat rájátszásban dönt az első helyről, nem oda-visszavágón hanem egyetlen mérkőzés alapján, ahogy az osztályozóknál is. Ezeket a mérkőzéseket semleges pályán kell megrendezni üzleti és futballfejlesztési szempontok alapján kiválasztva a helyszínt.
– Egy nemzetből folyamatosan 2, maximum 3 tagja lehetne a ligának. Ne felejtsük el, a nemzeti ligák képezik az európai futball alapját. A nemzeti ligáknak is nagy belföldi és globális brand értéke van. Nem szabad elértékteleníteni ezeket a versenyeket, amelyekben összeurópai szinten továbbra is a legnagyobb pénzek fognak mozogni. Ha a megengedett 2-nél több csapat kerülne a feljutások miatt a ligába, akkor a következő szezonban az adott nemzet két legjobb európai ligás helyezést elérő csapatán kívül a többi mindenképpen kiesik.
– Azért, hogy ellensúlyozzuk a futball nyugat-európai dominanciáját a világbajnokság lebonyolításának mintájára külön közép-és Kelet-Európai kvótát kell meghatározni. Ha könnyebb lesz ezeken a kvótákon keresztül bejutni, az az új futballbefektetőket ezekre a területekre fogja irányítani.
Végül nézzük a magyar érdekeket. Sajnos ilyen szinten nekünk már nem osztanak lapot. Egyrészt azért, mert gyenge a magyar foci, másrészt, mert kis ország vagyunk. A remek labdarúgókkal, illetve nemzeti válogatottal rendelkező Belgium és Horvátország sem tényező a klubfutballban. Ha létrejön a legjobbak ligája, akkor kevesebb esélyünk lesz arra, hogy valamelyik erőn felül teljesítő magyar csapat kikaphasson a Barcelonától, vagy a Bayern Münchentől. Hosszútávon méreteinél fogva Lengyelországnak és Oroszországnak van esélye rá, hogy utolérhetik Nyugat-Európát. Mi magyarok csak abban reménykedhetünk, hogy Szoboszlai Dominik személyében hosszú évtizedek után újra van olyan játékosunk, aki Európa valamelyik topklubjában és így egy hamarosan megalakuló Európai Ligában focizhat.
Bármilyen konkrét megoldás is születik, ki kellene már valakinek mondani, hogy a topklubok versenyeztetése nem az ő belügyük. Erkölcsileg és üzleti szempontból is csak olyan reformokra van lehetőség, ami figyelembe veszi az összes európai csapat összes szurkolóinak és a sportág fejlődésének az érdekeit. Hajrá UEFA! Mozduljatok már meg fiúk!