Boron innen és túl 49. – A modern ember vallása a környezetvédelem
Kisgyermek korom óta érdeklődöm a történelem iránt. Nem tudom mikor jutott el hozzám a latin közmondás, hogy „a történelem az élet tanítómestere”, de egész fiatalon hittem már abban, hogy a történelem tanulmányozása révén ismerhetem meg a legjobban a világot. Nem kedveltem ezért azokat a történelmi eseményeket, melyeket nem tudtam logikusan értelmezni, ilyen volt Jeanne d’Arc története is.
Az iskolában tanultakon kívül olvastam is, színdarabot is láttam róla és mégis egyre kevésbé értettem, hogy mi miért és hogyan történhetett. A színházban nevetnem kellett a drámai jeleneten, mikor a főhősnőt játszó vékony, gyermekhangú színésznő „utánam”-ot próbált vezényelni a nagydarab, marcona férfiaknak. Mert az rendben van, hogy a 16 éves kislány tudja (?), hogy ő Istentől és az ő szentjeitől kapja az igazságot, de honnan tudhatják ezt Franciaország vezetői? Több évtizedes tapasztalattal rendelkező hadvezérek a több tízezer katona és a végveszélyben lévő ország sorsát egy analfabéta parasztkislány kezébe teszik?
Aztán később láttam egy ismeretterjesztő filmet, ami megvilágította az események hátterét. Eszerint a kétségbeesett helyzetben lévő trónörökös, a későbbi VII. Károly, miután Franciaország nagyobbik része idegen kezekbe került és seregei sorozatosan vereségeket szenvedtek, már csak a csodában reménykedhetett. Ezért kapóra jött neki a magát isteni hírnöknek gondoló parasztlány. Jeanne természetesen hiteles személy volt, de a francia emberek előtti hitelét – megrendezett kisebb csodákkal – az udvar emberei teremtették meg. Ténylegesen és átvitt értelemben is lovat adtak alá. Ráadásul fehér lovat, vagyont érő páncélruhát és fegyvereket. Bár az emberek úgy tudták, nem valószínű, hogy ő határozta meg a haditerveket. A mélyen vallásos katonák azonban hittek az isteni sugallatokban és a garantált győzelmekben, ezért győztek is. A hadiszerencse megfordult és a lányra már nem volt szükség. Szerencsétlenségére az angolokkal szövetséges burgundiaiaknak ekkor sikerült őt elfogni. Egy éven keresztül vártak, hogy kinek éri meg őt kiváltani a fogságból. VII. Károlynak már nem volt rá szüksége, sőt inkább tartott tőle, hogy az újabb isteni sugallatok hátha nem lesznek kedvezőek számára. Így végül az angolok fizették ki a váltságdíjat, hogy máglyán elégethessék. A modern kor orvosszakértői a korabeli dokumentumokat tanulmányozva számos mentális betegséget feltételeznek róla, az epilepsziától a skizofréniáig. A szerencsétlen fiatal lány története így egyre szomorúbb, viszont már teljesen érthető. A történelmi elemzők többen is hangsúlyozzák, hogy Jeanne hihetetlen sikerei csak a középkor fanatikus, csodákat természetesnek tartó hitviszonyai között történhettek meg.
De akkor mi a helyzet a XXI. század váteszével, Greta Thunberggel? A kor felvilágosult viszonyai között mi lehet a sikere titka? Vagy csak mi hisszük, hogy magasabb szellemi szinten állunk, mint a középkor emberei? Ezúttal kik mozgatják a szálakat, mit fognak tudni a történészek 100 év múlva az események hátteréről, amit mi most nem tudunk?
A két ifjú leány között sok a hasonlóság. 16 évesen, egy eszme lánglelkű megszállottjaként váltak ismertté. Greta is mentális betegségekben szenved, saját nyilatkozata szerint klímaszorongást, enyhe Asperger-szindrómát, szelektív mutizmust és kényszerbetegséget diagnosztizáltak nála. A legfontosabb közös vonás azonban, hogy mindketten olyan tudományokban váltak híressé, amelyben nem rendelkeznek képzettséggel, illetve amelyeknek koruknál fogva sem lehetnek szakértői: Jeanne a harcászatban, Greta a környezetvédelemben és a klímaváltozásban.
Jeanne sikerei számomra érthetőbbek. Isten eszköze bármi, akár egy fiatal kislány is lehet. Azután, bár a korabeli marketing szerint a rajta keresztül érkező isteni sugallatokat fogadta el a haditanács, azért a konkrét döntéseket mégis tapasztalt katonák hozták. A sikerek pedig folyamatosan őt igazolták, a franciák lelkesedése egyre nőtt, az angoloké egyre csökkent. Így egyre nagyobb célokat lehetett kitűzni.
De vajon ki adott lovat a kis Greta alá? Ki az, aki eldöntötte, hogy a tucatnyi ismert világvége és klímarettegésből élő mozgalmárból pont őt hívják meg 2019. januárjában a világ vezetőinek Davosban megrendezett gyűlésére, a Világgazdasági Fórumra? Életrajza szerint azzal tűnt fel, hogy péntekenként nem járt iskolába, hanem tüntetett a svéd parlament előtt. Ilyen könnyű lenne egy iskolásnak a világ vezetői közé kerülni?
Az amúgy külön kedvencem, hogy a hivatalos iskolai idejében tüntetett, illetve így az iskolában egyidejűleg sztrájkolt. Ezzel egyrészt nyomás alá helyezte a svéd társadalmat, mi lesz szegény kislánnyal, nem tud péntekenként iskolába járni? Másrészt megmutatta, hogy korunk igazi gyermeke, nem hagyja magát túlterhelni. Majd bolond lesz iskola után tüntetni, a délutáni pihenését még a világvége sem zavarhatja meg.
De mi az a fontos mondanivaló, vagy értékes tudás, amit a kis Greta megosztott velünk? „Nem akarom, hogy reménykedjenek. Azt akarom, hogy pánikoljanak! Azt akarom, hogy úgy érezzenek, ahogy én érzem magam minden nap. Ezután pedig azt akarom, hogy cselekedjenek…. Azt akarom, hogy úgy cselekedjenek, mintha égne a házuk. Merthogy ég is.” (Világgazdasági Fórum, 2019) Erős mondatok, de rám például nincsenek hatással. Nem azért, mert hogy olyan okos lennék, hanem öreg vagyok és engem 40 évvel ezelőtt már egyszer átvertek. Igaz, nem egy mentálisan sérült kislány, hanem a világ vezető tudósait tömörítő Római Klub, de a lényeg ugyanaz volt akkor is, pestiesen szólva: volt az a pénz, amiért a tudós uraknak is korpás lett a haja. Ők a világvégét a 2030-2040 közötti időszakra jósolták. Ekkorra fogyott volna ki teljesen a Föld összes energiahordozója. Elsőként 2020-ra a gáz és kőolaj fogyott volna el, amiből a szakértők szerint jelenleg 300 vagy 1000 évre elegendők a készleteink. Én akkoriban építkeztem és a központi fűtés ellenére egy helyett három kéményt építettem, hogy a ház összes helyiségét tudjam kályhával is fűteni, a telket pedig teleültettem fákkal, hogy ha baj lesz, legyen némi előnyöm fűtőanyagban. Máté fiamékkal beszélgettünk nemrég az egykor majd megépülő házukról és ők is rendelkeznek már többféle katasztrófára is „B” tervvel.
A világvége gondolata egyidős az emberiséggel és az emberek hiszékenységének és indokolt, vagy indokolatlan félelmeinek politikai, vagy gazdasági okokból való kihasználása is. A Greta Thunberg jelenséget és azt, hogy az éppen írni-olvasni tudó beteg kislányt még a tudományos elit is befogadta – több egyetem díszdoktora, tudós társaságok tagja lett -, csak Shellenberger „Apokalipszis soha” című könyvének elolvasása után értettem meg.
A könyv ismerteti a klímaváltozással kapcsolatos tudományos vizsgálatokat és ezek eredményeit. Bebizonyítja, hogy bár sok tennivalója van az emberiségnek a környezete védelmében, de jelentős lépéseket tettünk és jó irányba haladunk, legfőképpen pedig szinte bizonyos, hogy az emberi tevékenység eredményeként soha nem lesz apokalipszis. Az újdonságot számomra annak bemutatása jelentette, hogy hogyan vált a keresztény vallások visszaszorulásával egyidőben, de annak mintájára és sok tekintetben rá alapozva, a környezetvédelem világvallássá. „Az apokaliptikus környezetvédelem célt ad az embereknek: meg kell menteni a világot a klímaváltozástól, vagy más környezeti katasztrófáktól. Olyan történetet ajánl az embereknek, amely hősként állítja be őket, amire egyes tudósok szerint…… szükségünk van ahhoz, hogy értelmet találjunk az életünkben.” „A környezetvédelem ma a legtöbb fejlett, és számos fejlődő ország művelt, felső középosztálybeli köreinek uralkodó világi vallása”
A vallás alapvető emberi szükséglet és a mindennapi életben fontos szerepet játszik. A környezetvédelem vallás miatt gyűjtik az emberek szelektíven a szemetet, spórolnak az energiával, kevesebb műanyagot használnak, visszaviszik a betétdíjas palackokat. Hisznek abban, hogy így lehetnek hasznos tagjai a társadalomnak és azok is.
A vallás vezetői a hivatásos környezetvédők, a zöld politikusok és szakújságírók azonban egyre kevésbé állnak a tudományos elméletek talaján. A különböző gazdasági és politikai érdekcsoportok egyre inkább fegyverként használják a környezetvédelmi kérdéseket. Mivel a politika és a gazdaság tartja el a tudományt, a tudósok egyre kevésbé merik megsérteni a környezetvédelem vallás dogmáit. Ilyen például a szén-dioxid hatása a Föld felmelegedésére. A világ vezető országainak gazdasági stratégiája alapul ezen a dogmán, óriási pénzekért adják-veszik a szén-dioxid kvótákat, ezt a kérdést tudományos alapon tárgyalni már nem szabad. Apropó, hogy is van a régi vicc: ez egy szabad ország, itt csak azt teheted meg, amit szabad. Néhány évvel ezelőtt egy Angliában élő nemzetközi szervezetnél dolgozó magyar tudós kijelentette, hogy bizonyítani tudja, hogy a levegő szén-dioxid szintjének nincs hatása a felmelegedésre. Állását azonnali hatállyal felmondták, és az elméletről nem nyitottak vitát. Gondolhatnánk persze, hogy itt van Shellenberger, ő megírhatta az igazságot. Sajnos nem így van, ő is része a környezetvédelem vallásnak, őt az atomipari lobbi fizeti, ő az atomipar szempontjai alapján interpretálta az igazságot. Független tudomány már csak gazdaságilag és politikailag nem lényeges kérdésekben létezik. A környezetvédelem iparágakat tesz tönkre, vagy emel fel, sőt új iparágakat teremt. A politika világában is egyre nagyobb a szerepe. A környezetvédelem vallás fanatikusai hitüket politikai irányzatnak is gondolják, de ha valaki nem rendelkezik erős politikai meggyőződéssel, az is általában úgy gondolja, hogy nagy hibát nem vét, ha egy zöld pártra húzza be az ikszet. A tudomány újra a vallás szolgálóleánya lett. Ezért aztán már csak a mediatizálás szempontjai a fontosak. Így lesz „szakértő” a jóképű Leonardo DiCaprio, vagy a 12 éves gyermeknek látszó Greta Thunberg. Ha a gyerek és a kutya biztos siker mondásra gondolunk, nagy sikere lehetne még a környezetvédelem színpadán egy aranyos szakértő ebnek.