• BORON TÚL 9. – A gondolkodó, avagy az ész határai

    Matematika szakos gimnazista, kutató közgazdász és üzletember létemre sokáig meg voltam győződve arról, hogy a világ emberi tartományában a racionális megközelítést nem korlátozza semmi. Aki hívő, annak nyilvánvaló, hogy Istent nem lehet és nem is kell megérteni, aki ateista az ugyanígy van a „végtelen” fogalmával. Az, hogy például a világegyetem térben és időben végtelen, az nyilvánvaló, de ki az, aki emberi aggyal fel tudja fogni, hogy valami mindig volt és mindig lesz. A mi kis emberi játszóterünkön azonban sokáig azt hittem, hogy az ész az úr. Olvastam ugyan tanulmányokat arról, hogy az emberek fontos nagy döntéseiket mindig érzelmi alapon hozzák meg, de sokáig azt hittem, hogy én természetesen felette állok…

  • BORON TÚL 8. – Isten áldd meg a magyart!

    Nagyon kevés emlékem maradt meg kisgyermek koromból, az egyik, hogy szüleimmel állunk a tévé előtt és énekeljük a Himnuszt. Néhány óra múlva ketten maradtunk édesanyámmal, mert nagyon sok volt a magyar sportsiker, nyilván ismétlések is voltak, egyre többször játszották a Himnuszt és édesapám nem volt hajlandó, ahogy mondta volt: „állandóan a fotelből fölugrálni”. Amiért persze rettenetes pörlekedést kellett elszenvednie, melyben elhangzott, hogy „rossz példát mutatsz a gyereknek” és hogy „milyen magyar ember vagy te”? Édesapám, ha merte volna mondhatta volna, hogy genetikailag 100 százalékos, amit édesanyámról nem lehetett volna állítani, hiszen ő svábnak született. Mára már a tévé hatása is kisebb lett, a magyarságunk is megkopott, évente csak egyszer állunk…

  • A BORON TÚL 7. – Tekintélyelvű vagy megengedő nevelés, illetve vezetés

    „nincs a világon olyan buta ember, akitől ne tanulhatnál valamit” Varga Istvánné Anikó édesanyám A tekintélyelvű és a megengedő jelzőket több mint 100 éve használjuk, és bár koronként és társadalmi csoportonként mindig mást jelentettek, mégis a gondolkodásnak és az emberi magatartásnak két olyan végpontját jelentették és jelentik, amelyek között választunk, amelyekhez viszonyulunk, illetve elhelyezzük magunkat. A gyermeknevelést és a munkahelyi vezetést párhuzamba állítani kicsit szokatlan és talán munkatársaimmal szemben első ránézésre kicsit tiszteletlennek is tűnik, de ha magamra gondolok, akkor Luciferrel szólva „nem adhatok mást, csak mi lényegem”. 39 éve vagyok apa, 10 éve nagyapa, és 34 éve munkahelyi vezető és úgy tapasztalom, hogy ezekben a különböző, de sok szempontból…

  • BORON TÚL 6. – Angol közmondások

    „Ha hallgattam volna, bölcs maradtam volna.” Nem tudom mások is így vannak-e ezzel, vagy ez csak az én problémám, de ha tartok egy feladattól, ami nehéznek ígérkezik, akkor úgy tologatom magam előtt, hogy más könnyebbnek tűnő feladatokat kreálok magamnak. Néhány hete az ember és a pénz viszonya foglalkoztat, de képtelen vagyok megírni, mert két bolondos angol közmondás jár mindig a fejemben. Végül úgy döntöttem, hogy „ami nem megy azt ne erőltessük”, jöjjenek először a közmondások. A két közmondás amire „pikkelek”: „a puding próbája az evés” és „a hídon akkor kell átmenni amikor odaérünk”. Tudvalévő, hogy az angolok nem azt az édességet nevezik, vagy talán nem csak azt az édességet nevezik pudingnak,…

  • BORON TÚL 5. – Nincs királyi út!

    Eukleidész válaszolta ezt Ptolemaiosz egyiptomi királynak, mikor az a matematikus könyvének tanulmányozása helyett valami könnyebb utat keresett a geometriához. „Nincs királyi út a geometriához” – mondta 2300 évvel ezelőtt a geometria megalkotója. A tudáshoz vagy bármilyen sikerhez azóta sem vezet könnyű, királyi út. Máté fiam kérdezte tőlem még fiatal korában, hogy milyen tulajdonságok kellenek ahhoz, hogy valakiből sikeres vállalkozó legyen. Éles eszű legyen mondtam, de aztán rájöttem, hogy túl sok kivételt ismerek, kreatív legyen gondoltam, de hányan milyen jól megélnek a másolásból. El kellett vetnem az általános műveltséget, a szakmai kiválóságot, a jó kommunikációs készséget és még sok más képességet, ami mind hasznos lehet, általánosnak azonban nem mondható. Életemben nem…

  • BORON TÚL 4. – Szolgálunk avagy csak élünk?

    Vannak foglalkozások, amelyek egyben hivatások is, ezeknél fel sem vetődik ez a kérdés. A pap szolgálja istenét és egyházközösségét, a tudós, az orvos, a tanár az emberiséget. A politikusok és a művészek hiányoznak a sorból, a politikusokat nem mertem betenni, az ő szerepükkel egyszer majd külön foglalkozom. A művészek hivatása, elhivatása a legkülönlegesebb, talán ők azok, akiknek saját útjuk van Istenhez. De vajon lehet-e szolgálat a borkészítés, a házépítés, a földművelés? Mielőtt erre a kérdésre megadnám a magam válaszát, szeretném ide idézni tanáraim közül az egyik legnagyszerűbbet, Koncz Endrét. Bandi bácsi történelmet és irodalmat tanított Budafokon, a Gádor utcai általános iskolában. Az alkotást, a gondolkodást tanította, dolgozatíráskor nem létezett puskázás,…

  • BORON TÚL 3. – Kis- és nagydolgok, avagy kicsi és nagy dolgok

    A feleségem azt mondta, hogy elkéstem, mert ilyen butaságokkal szilveszterkor szoktak foglalkozni. De nincs igaza, be fogom bizonyítani, hogy ez egy komoly téma. Annyi igazsága mégis van, hogy szilveszterkor találkoztam azzal a két hírrel, ami miatt a személyes érintettség okán tollat ragadtam. Történt ugyanis, hogy Brighton városának önkormányzata előírta, hogy a tanintézmények férfi mosdóiban is rendszeresíteni kell olyan tartályokat, amelyekbe a menstruáló férfiak kidobhatják különböző típusú betétjeiket és tamponjaikat, illetve Svédországban a közintézményekben kötelező lesz semleges mosdót üzemeltetni. Mielőtt még valaki lebecsülné a kérdés jelentőségét szeretném megjegyezni, hogy két pincészetünkben együttesen hat helyen működtetünk mosdókat, egyelőre csak női és férfi mosdókat. A szükséges tartályok beszerzése még nem vinné csődbe a…

  • BORON TÚL 2. – Bezzeg az én időmben

    Bezzeg az én időmben az öregek mindig arról káráltak, hogy bezzeg az ő idejükben milyen nehéz volt, milyen sokat kellet dolgozni, milyen kevés pénzért, de amúgy meg a telek hidegebbek voltak, a nyarak melegebbek és még a cukor is édesebb. Nekem úgy tűnik, hogy mi mai öregek mintha elmulasztanánk felidézni a fiataloknak a múltat, pedig hátha tanulnának belőle, mint ahogy mi is tanultunk annak idején. Az életfeltételek változására a legdöbbenetesebb példa a munkakezdés időpontja és körülményei a családomban. Én 22 évesen kezdtem dolgozni, a szüleim 14 évesen, a nagyszüleim 8 és 10 éves koruk között. Én 6 nap alatt hetente 44 órát dolgoztam, a szüleim 48-at, a nagyszüleim 60-at. Családunkban…

  • BORON TÚL 1. – A szótagolás miatt buták a mai gyerekek

    Azt, hogy a tanulóifjúság szellemi teljesítményével baj van, évtizedek óta tudjuk. A fő készségeket felmérő úgynevezett PISA tesztek a 15 éves korosztályra fókuszálnak és mutatják, hogy problémák már ebben a korban jelentkeznek. A következőkben felvillantanám az ide vezető társadalmi folyamatokat, és aztán bemutatnám miért a tanító nénik kezében van, és egyelőre sajnos rossz kézben az ifjúság sorsa. Ha igaz a pszichológiának az a tétele, hogy egy ember szellemi intelligenciája 80%-ban 6 éves koráig eldől, akkor könnyen belátható, hogy a család szerepe meghatározó a következő nemzedék szellemi színvonalának alakulásában. Szociológusok azt állítják, hogy minél magasabban képzettek a szülők, átlagosan annál kevesebb gyermeket hoznak a világra. Mindezekből logikusan következik, hogy a magyar…