• Boron túl 31. – Tisztaság fél egészség

    Nem tudom, hogy az egyetemen tanultam, vagy később olvastam egy közgazdásztól, hogy az országok gazdasági fejlettségét polgárainak munka és higiénés kultúrája határozza meg. Nagyon régen volt, de ma is emlékszem, hogy kicsit berzenkedett bennem a gondolat, hogy a higiénés kultúrát a munkára való képességgel együtt emlegetni talán túlzás. Száz és több száz évvel ezelőtt a nagy járványok idején persze ez igaz lehetett, de a XX. században ez már elavult gondolatnak tűnt.  Nos, ez a gondolat a XXI. században aktuálisabb, mint valaha. A különböző kultúrák, nemzetek tisztálkodási szokásai, szabálykövető vagy ellenszegülő attitűdje, nagyban befolyásolja a járvány elleni harcot és ezen keresztül az országok gazdasági eredményeit is. A baj csak az, hogy ezekről az intim kérdésekről nem rendelkezünk statisztikával. Utazásaim…

  • Boron túl 30. – A kor nem érték?

    Üzenek nektek, ti új emberek, én a régi ember. Kós Károly „A nő trónfosztása” című írásom kapcsán kialakult vitának volt egy mellékszála, ahol egy fiatal, akit saját kérésére hívjunk „avatárnak” vagy embernek, merthogy szerinte igazi férfiak és nők nem léteznek, lenyuggerezett egy hozzászóló férfit. Jó vitakészségű kommentelők együttesen meghátrálásra kényszerítették a neveletlen, férfi nevű, női arcú „avatárt”, jelentsen ez bármit is. Mégis számomra nem nagyon tetsző módon, a vitázó felek abban kötöttek kompromisszumot, hogy a kor nem érték, pusztán a kora miatt senki sem érdemel tiszteletet. Azt elismerem, hogy ez egy meglehetősen összetett kérdés, de pont ezért érdemes végiggondolni. Én ugyan soha nem voltam avatár, sőt már akkor is férfinak…

  • Boron túl 29. – Könyvet írok

    Könyvet írok, de az is lehet, hogy csak játszom a gondolattal. Ráadásul nyilvánosan játszom. Egy kedves kommentelőm, Dobi-Kucsera Mária már az ötödik, a „Nincs királyi út” című írásom után a következő megjegyzést tette: „Érik egy könyv?! Szerintem…, Ön szerint?” Először csak mulattam rajta, bár kétségkívül nagyon megtisztelő volt a feltételezés, és rendkívül frappánsan hangzott. Fogalmazni tud a hölgy, gondoltam, ha egyébként el is van tévedve egy kicsit. Honnan lenne nekem annyi témám, amivel meg lehet tölteni egy könyvet? Ráadásul kit fog érdekelni mindez? Azóta viszont már a 29. „Boron túlt” írom, volt 5 „Boron innen” is, és voltak közöttük viszonylag sikeres írások. Ha most kérdezne rám Mária, csak azt tudnám…

  • Boron túl 28. – A nő trónfosztása

    Kép: Tolnay Klári „De mi férfiak férfiak maradjunk és nők a nők – szabadok, kedvesek S mind ember, mert az egyre kevesebb…” József Attila – Thomas Mann üdvözlése Most, amikor írom ezeket a sorokat, még nem jelent meg „A férfi trónfosztása” című írásom. Kérem ezért enyhítő körülményként figyelembe venni, hogy ez a cikk nem a felháborodott hölgyek kommentjeinek hatására, hanem saját belátásom, lelkiismeretem alapján született. A férfi szempontjából megfogalmazott gondolatok között is már ott volt, hogyha a férfiak rosszul járnak, akkor a nők sem járhatnak túl jól. Továbbgondolva, a jelenből a jövőbe kivetítve a folyamatokat azonban lehet, hogy a modern világ a nőkkel még a férfiaknál is gonoszabban fog elbánni.…

  • Boron túl 27. – A férfi trónfosztása

    Kép: Jávor Pál A feministák azt szokták mondani, hogy a társadalom története a férfitársadalom története, és ezzel minden bűnt, elnyomást, kizsákmányolást és népírtást áttolnak a mi térfelünkre. Első ránézésre van benne logika, hiszen több ezer éven keresztül az emberiség vezetői főleg férfiak voltak. De akkor a családok helyzete a fejlett nyugati társadalmakban és a gyermekek testi-lelki állapota, folyamatosan romló szellemi teljesítménye, az mind a nők bűne? Vajon mi férfiak az elmúlt száz évben szándékosan hoztuk egyre rosszabb helyzetbe magunkat? A társadalom fejlődésének, vagy mondjuk inkább kevésbé optimistán, változásának kell, hogy legyenek objektív törvényszerűségei. Ettől persze olykor eltérünk jó, vagy rossz értelemben, de hosszabb távon, ha nem is látjuk, síneken futunk,…

  • Boron túl 26. – Így öltözködünk mi!

    Képforrás: Bortnyik Sándor- Az új Ádám Miután a szebbik nemről már írtam, kézenfekvőnek tűnt, hogy foglalkozni kellene a mi öltözködésünk érdekességeivel és változásaival is. A feladat megoldását nehezíti, hogy különösebb személyes indíttatást nem érzek magamban, és hajlamos vagyok azt gondolni, hogy ezzel mindenki így van. A férfiakat nem érdekli ez a téma, és a nőket sem nagyon. A férfiak érdeklődésére nézzük unokáim példáját. Évekkel ezelőtt, egyik reggel feleségem áll a nyitott szekrény előtt és kérdezi, ki melyik pólóját kéri? Mire a 4 éves Csenge egyből rávágja, „a cicásat kérem mama”, a 7 éves Botond gondolkodik, fogalma nincs milyen pólói vannak, pláne melyik a tiszta, de nem maradhat le a húga…

  • Boron túl 25. – De ki vagyok én?

    Képforrás: Csontváry Kosztka Tivadar – Az öreg halász Ez az első és legfontosabb kérdés, amire minden embernek kell tudnia válaszolni ahhoz, hogy eldöntse mit tanuljon, kivel barátkozzon, ki legyen a társa, hogy éljen. Tudatosan, vagy öntudatlanul mindenki megadja a maga válaszát, de attól tartok, hogy a többség nagyon alacsony színvonalon. Csontváry festménye jól illusztrálja a feladat nehézségét. Az Isten az embert a maga képére teremtette, de felerészben a Sátán is be tudta csempészni magát. A halász arcának bal oldala Istené, a jobb oldala a Sátáné. Ha a festmény középvonalára merőlegesen egy tükröt állítunk, akkor egy teljesen isteni és egy teljesen sátáni arcot tükrözhetünk a két különböző profilból. A művész egyedülálló bravúrja, hogy…

  • Boron túl 24. – Mit takar a női ruha és miért?

    Feleségem és a fiam is ellenezte, hogy megírjam ezt a cikket. Fiam, akinek minden írás előtt kikérem a véleményét, azt mondta: „Ebből nem tudsz jól kijönni, akármilyen óvatos is lehetsz, ebből csak bajunk lesz.” Feleségem kifejezetten idegesen reagált: „Ha egy divatlap ír erről azt megértem, de tulajdonképpen mi közöd van neked ehhez?” „Igazad van” – mondtam – „semmi, ez nyilvánvalóan nem a szakmám, ez csak az életem.” A téma úgy ihletett meg, hogy láttam a világhálón egy szaudi hölgy személyi igazolványát. Az arckép minősége nem a nálunk megszokott gyalázatos, hanem színes, éles, arányos, remek volt, csak embert nem ábrázolt. Van az az iszlám viselet, amikor még a szem sem látszik,…

  • Boron túl 23. – „Fejünk fölött elröpül a nikkel szamovár” (Kassák)

    Képforrás: Hieronymus Bosch – A Pokol Irracionálissá vált a világ, és ami a legdöbbenetesebb, a „művelt” nyugati világ. Ki csodálkozna részeges keleti despotákon, analfabéta román akadémikusokon vagy iskolázatlan afrikai hadurakon. De most az iszonyat nem a barbár perifériáról, hanem a világ hatalmi centrumából jön. Az első döbbenet számomra az Unió két legfontosabb politikusa, a bizottság és a parlament vezetője volt. A részegen tántorgó, mindenkit fogdosó, csókolgató, lökött öreg bácsi és az agresszív nyolc elemis német, aki ritkán nyilatkozik élőben, mert nehezen kerüli el a trágár kifejezéseket, alkoholbetegségét viszont már sikerült leküzdenie. Borzasztóan szégyellném magam, ha valamelyikük a Varga Pincészetnél dolgozna bármilyen pozícióban. De a svéd miniszterelnöknek is csak 8 elemije…

  • Boron innen 5. – Egyenlő bért, de miért?

    Az amerikai női futballválogatott bérkövetelését elutasították. Azt szerették volna, hogy a válogatottban való szereplésért a férfiakéval megegyező fizetést kapjanak. A szokásos egyenlőség bla-bla mellett azzal érveltek, hogy ők sikeresebbek a férfiválogatottnál. A sikert persze a válogatottak eredményeivel kell mérni. Üzleti szempontból ugyanis más a helyzet, hiszen amíg a női bajnoki meccsek szinte családi körben kerülnek megrendezésre, a férfiak mérkőzéseit a megjelent 40-50 000 nézőn kívül tucatnyi országban követik televízión keresztül is. A próbálkozás nem volt reménytelen, hiszen a női teniszezők már közel 10 éve kivívták, hogy jellemzően közönséget szinte alig vonzó mérkőzéseikért ugyanannyi díjat kapjanak, mint a férfiak, akiknek a mérkőzéseire egyszerű földi halandó olykor be se tud jutni. Egy…